Ananda Homes Tours: Karácsonyi lakberendezési "kisokos"

Napról napra közelebb a karácsony, a fények, színek, csillogás és ajándékozás ünnepe. Az évnek ebben az időszakába díszbe öltöztetjük az otthonunkat, megjutalmazzuk egy különleges hangulattal.

Gyermekkoromban még úgy hittem, az angyalka hozza a karácsonyfát. Édesanyám és nagymamám sütöttek-főztek, mialatt mi édesapámmal nagyokat sétáltunk, szánkóztunk. Mire hazaértünk, a nappaliba várt a feldíszített fenyőfa, alatta házi készítésű szaloncukor, ajándékok. Egyszer kicsit korábban értünk haza és sajnos fény derült a valóságra. Azóta én is szívesen segítettek a fa és a lakás dekorálásába, most is ezt szeretem a legjobban a karácsonyi készülődésben.

A karácsonyfa története

A karácsonyfa-állítás hagyománya a 16. században terjedt el a Német-római Birodalomban, mikor a keresztények elkezdtek feldíszített fenyőfákat állítani otthonaikban. Valószínűleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített fel karácsonyfát.

Amerikában a karácsonyfa-állításról fennmaradt első feljegyzés az 1830-as évekből származik és Pennsylvania német telepeseinek nevéhez fűződik.

Az 1890-es években a karácsonyfa hihetetlen népszerűségre tett szert, Amerika pedig nagyra tört - legalábbis ami a karácsonyfák méretét illeti: ugyanis míg Európában ebben az időben maximum 1,2 méter magas fenyőket vágtak ki, addig az amerikaiak plafonig érő fákat állítottak. A 20. század elején az amerikaiak házilag gyártott díszeket aggattak a fenyőre, míg a németek továbbra is az almát, a mogyorót vagy éppen a marcipános sütit favorizálták. Hamarosan elterjedtek az égősorok is, így a karácsonyfák napokon át hirdethették az ünnep szentségét - s immáron egyre többször a városok főterein.

Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ből, Jókai Mór „A koldusgyermek” című, karácsonyi tárgyú elbeszéléséből van. A magyar hagyomány szerint a fát december 24-én állítják, és vízkeresztig (január 6.) áll.

A karácsonyfa díszei

Legfelül található a csúcsdísz, korábban a betlehemi csillagot jelképezte, aztán felváltotta a templomtoronyforma.

Nélkülözhetetlen eleme a gömbdísz, változatos színben és anyagban, a paradicsomi fa almáját szimbolizálva.

Régebben a fa kivilágítására leginkább gyertyákat használtak, ezt azonban felváltotta a sokszínű, villogó izzósor. Népszerű még a csillagszóró is.

A girlandok, szalagok, láncok, angyalhajak a paradicsomi fára tekeredő kígyót jelképezik.

Magyar jellegzetesség a szaloncukor, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira kötöznek.

A karácsony egyéb dekorációi

Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet.

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik. Kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabona magvakat, hogy bő termés legyen. Az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.

Néhány gondolat otthonunk karácsonyi díszbe öltöztetésével kapcsolatban.

A nagyméretű fenyőfa az igazi, mondogatjuk, de elhelyezése gondot okozhat. Igaz, hogy az év 365 napjából csak pár hetet fogja díszíteni otthonunkat, de érdemes már előre gondolni rá, kialakítani egy olyan helyet, ahol a könnyen mozgatható bútorokat erre az időszakra nélkülözni tudjuk. A magas fákat célszerű kirögzíteni, nehogy ledőljenek, ahol kisgyerek vagy háziállat van, különösen érdemes erre figyelni.

Amennyiben nincs lehetőségünk, úgy kisebb fenyőt válaszunk, vagy akár faágakat egy nagyobb vázába, ami ugyanúgy megadja a meghittség alaphangulatát.

Megoszlanak a vélemények: élő, vágott vagy műfenyő. Mindnek megvan az előnye és a hátránya.

Az erdőgazdálkodásnak hála, már tudatos vásárlóként is állíthatunk élő fenyőfát. Ha műfenyő mellett döntünk, akkor több évre letudjuk a favásárlást, de a jellegzetes fenyőillat ebben az esetben hiányozni fog.

A karácsonyfa trend évről évre változik, mint ahogy a Pantone is kihozza az év színeit. Érdemes néhány klasszikus díszt beszerezni és évről évre egy-két kiegészítővel újítani.

Ma már a bőség zavarában tényleg csak a képzelet, az ízlés és a pénztárcánk szab határt, hogy a gazdag vagy éppen minimál dízájnt kedveljük.

Gondolkodhatunk monokróm (fehér vagy piros), pasztell, arany, ezüst vagy természetes (bézs, barna) színekben, lehet ombre (színátmenetes), de állíthatunk díszek nélkül is fenyőfát.

Találkoztam hímzett, kötött, origami, színes gyöngyökből vagy kagylókból készített díszekkel, az állatbarátok fenyőjén a cica, bagoly vagy jegesmedve is jelképesen visszaköszönhet.

Ha csillagszórót, vagy gyertyát gyújtunk, akkor ne hagyjuk felügyelet nélkül, míg ég, nehogy a díszek, vagy a girlandok lángra kapjanak.

A karácsonyi díszítésnél törekedjünk a fa, az asztal, az ajtódísz és az adventi koszorú összhangjára.

Néhány inspiráció alább.

Étel imádóknak.